[Egy állambiztonsági kutatássorozat első cikke következik. Tudom, hogy nagyon sok embert össze fogok zavarni ezzel. Nem akartam a TV Macit is összekormozni, de tovább nem kerülgethettem a témát.]

Mindig megbújt, játszotta az ártatlant, de nagyobb játékos volt a tévében a legdörzsöltebb, leghatalmasabb hírszerzőknél is. Ott volt, végignézett mindent, jól alakította a csendest, a kivülállót, az aranyost. Ki foglalkozott volna vele? Csak egy plüssfigura, a gyerekek kedvence, ki látott bele sötét lelkébe? 

Akkor döbbentem meg először, amikor a Levéltárban megtaláltam az első, 1963-as jelentését. Abban az esztendőben tűnt fel először a tévében, és rögtön bedolgozott a BM-nek. 

Mert nem volt elég nekik a többi egykori ÁVH-s, a titkos munkatársak, a kelet-európai fővárosokban végzett szt-tisztek, a különös kalandokra képes  külpolitikai tudósítók. Nem volt elég nekik Ipper Pál, Hárs István, Radványi Dezső, Komlós János, Koós Béla, Váradi György, meg a többi.

Nekik ez is kellett, beépíteni a TV Macit. Hogy a pofánkba röhögjön, a pofánkba röhögjenek.

„Ettől a naptól fogva egy kis mackó is hallgatja az esti mesét!” – írták 1963. április 15-én a rádióújságban. Ki sejtette, hogy már április 19-én jelentést adott Kovács Mihálynak, a tartótisztjének.

A fedőneve „Trójai” volt. 

És közben a felszínen? „»Szép álmokat, gyerekek!« – ezzel a címmel kezdődött a műsor, amiben először jelent meg a képernyőn a Maci – olvasom szomorkásan. – Ekkor még fekete-fehér volt, de már szépen megmosta a fogát, és leült a tévé elé, majd a mese után ment aludni.” 

Mosta a fogát, és közben ezt jelentette:

„Sikerült gond nélkül beilleszkednem. Mindenkit tegezhetek, kivéve [V.] Tamást. Őt magáznom kell. Összességében szeretnek. Igyekszem sokat mosolyogni.”

Szemét állat. Minden csak átverés volt. Szépen megmosta a fogát, közben mindent megfigyelt és mindent lejelentett.

Moszkvában nem szórakoztok sokat a fedőnevével: „Медведь”.

Maci az űrben / Forrás: Ntf.hu

„Медведь”. Először Juszt László hozta fel a témát, de akkor még nem sejtettük, hogy miért, hogy kit takar ez a név. Azt mondta, hogy „ahelyett, hogy velem vagy Szeva barátommal szórakoznának, inkább foglalkozzanak Медведь-vel.”

„Kivel?” – kérdezett vissza akkor, 2003-ban a 168 óra munkatársa.

„Te pontosan tudod, hogy kivel”

– vágott vissza Juszt. 

„Медведь” ezredes. Egy idős, magát megnevezni nem kívánó történész szerint [aki a BM-ben kezdte] a TV Maci a hetvenes évekre ezredes lett a KGB-nél, ennek is köszönhette, hogy még az űrbe is feljuthatott. Ha szegény Farkas Bertalan tudta volna, biztosan nem viszi magával. 

„Határozottan ragaszkodnék a Tévémacihoz! Együtt repültünk a súlytalanságban. A szívemhez nőtt ez a figura, és szerintem sokan így vagyunk ezzel az országban” – vélekedett már később a magyar űrhajós.

Miután átküldtük neki „Trójai” állambiztonsági jelentését telefonon próbáltuk keresni, de hiába. Ezt még neki, nekünk is emésztenünk kell. Ott fogta az ölében. Ott fogta az ölében, és bizakodva bámulta gombszemeit.

De hogyan vette át „Trójait” az amerikai szolgálat?

Ezzel folytatom. 

––––––

[Igen, ezzel a cikkel leginkább önmagamat és a kutatásaimat igyekeztem parodizálni. Azt, hogy „mindenki ügynök”. A valóságban – egyelőre – nem tudom bizonyítani a TV Maci bekötöttségét.]