Pont abban az évben [1980] születtem, amikor Farkas Bertalan az űrben járt. Rég volt…
Már azt is fontos felvetésnek tartom [nem most jutott eszembe először], hogy miért is kellene ma annyira ünnepelnem ezt az eseményt? Persze önmagában is nagy szó és érdekesség, ugyanakkor a szovjetektől kaptuk – politikai alapon. És ha belegondolunk, ez is csak az elnyomási, kereskedelmi szerződés „része volt”. Egy kifizetett számlácska a megszállás ellenében. Ajándék kupon, persze úgy, hogy jóval többet hagytunk a boltban. A többi csatlós országnak is járt – nekünk is. Még a sorrend is a fontosság szerint történt [többen megelőztek].
A lényeg, ennek háttere is összetett, ahogyan minden az volt akkoriban. Azt az első magyar űrutazás történetéhez képest kevesen tudják, hogy Presser Gábor és Sztevanovity Dusán erre az alkalomra írt egy dalt. Nem véletlenül lett ez elfelejtve, azt gondolom, a szerzők is pironkodnak vagy pironkodhatnának a propaganda-szerzemény megszületése miatt. Amely Presser saját honlapja szerint már 1979-ben, előre elkészült. Presser zseniális zenész, nyilván ujjgyakorlat volt. Meg a szövegírójának is.
„Amikor messze jársz, lélekben ott leszek én is / Amikor visszatérsz, kicsivel több leszek én is” – éneklik refrénként a faék egyszerűségű üzenetet.
Átérezhetjük, hogy a Kádár-rendszer kis embere is az űrben járt Farkas Bertalannal együtt. Ideáig is eljutottunk együtt, elvtársak!
„Farkas Bertalan — mint az az űrből közvetített tévéadáson is látszott — nagyon gyorsan alkalmazkodott a kozmikus körülményekhez. Jó kedélyállapotban számolt be a magyar televíziónézőknek az űrállomáson töltött első nap eseményeiről – írta a Magyar Ifjúság [KISZ] 1980-ban. –
A Hanglemezgyártó Vállalat rekord gyorsasággal örökítette meg a világűrből érkező első magyar szavakat. Lemezt bocsátottak ki egyik oldalán Farkas Bertalan szavaival, a másikon Presser Gábor és Sztevanovity Dusán erre az alkalomra írt dalával. A boltokban megjelentek az Interkozmosz-sapkák, -trikók, -matricák és ruhák.”
Kétségtelenül megadták a módját [Népszabadság]:
„Az „erre az alkalomra komponált ünnepi dalt a magyar popzenészek válogatott csapata [adta] elő. A Honvédelmi Minisztérium felkérésére Balázs Árpád komponált űrhajósindulót, zenekari változata kedden a fővárosban s az ország nagy városaiban 11 helyen csendült fel először térzenén. A budapesti bemutató a Csepel Művek főbejáratánál, a Múzeumkertben és a Halászbástyánál volt. Az első szovjet—magyar közös űrrepülés alkalmából a Magyar Nemzeti Bank 100 forint névértékű, fémötvözetű emlékpénzérmét bocsátott ki, s nyolc felvételből álló színes képeslapsorozatot jelentetett meg a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Az alkalmi levelezőlapok első szállítmányai már eljutottak az üzletekbe is.”
A hatás nem maradt el: „Az ország minden részéből áradtak a táviratok az MSZMP Központi Bizottsága, a budapesti szovjet nagykövetség, a Honvédelmi Minisztérium és a szülők címére – írta a Magyar Ifjúság ünnepi számában. –
A posta tájékoztatása szerint estig mintegy ötezer táviratot továbbítottak. A Gagarin Hőerőmű Mátra szocialista brigádja felvette az első magyar űrhajós nevét.”
A KISZ KB-nál is boldogak voltak: „Kedves Elvtársak! A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, ifjúsági szövetségünk tagjai, valamennyi magyar fiatal nevében köszöntjük Önöket, az Interkozmosz programjának megvalósításán dolgozó űrhajósokat.
Büszkék vagyunk arra, hogy e kimagasló jelentőségű program megvalósításában részt vesz a Magyar Népköztársaság fiatal állampolgára, első űrhajósunk, Farkas Bertalan elvtárs. Öröm számunkra, hogy e nagyszerű feladatot Valerij Kubászov elvtárssal, a Szovjetunió kétszeres hősével együtt teljesíti, és az űrállomáson olyan nagy tapasztalatú űrhajósokkal dolgozik együtt, mint Popov és Rjumin elvtársak.
Ez a nagyszerű közös vállalkozás meggyőzően bizonyítja országaink, népeink, ifjúságunk szoros barátságát, a szocialista országok testvéri együttműködését. A magyar fiatalok nagy érdeklődéssel kísérik az űrutazás minden eseményét, őszintén gratulálunk nagyszerű teljesítményükhöz. Azt kívánjuk, hogy nehéz és felelősségteljes küldetésüket – ami a világűr békés célú kutatását szolgálja – eredményesen teljesítsék.
Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága”.
És hogyan született meg ilyen gyorsan a dal, illetve a kislemez?
„A Hanglemezgyártó Vállalat is rekordgyorsasággal örökítette meg az első magyar szavakat, amelyek a világűrből Földünkre érkeztek – írták az MTI alapján a magyar lapok. – A felvételt a rádióban rögzítették, a hanglemezstúdiók és a dorogi hanglemezgyár keddre virradó éjszaka dolgozott az ünnepi újdonságon. Budapesten már kedden délután az üzletekbe került a kislemez, s szerdán a vidéki boltokban is kapható lesz. A lemez egyik oldalán az első magyar űrhajós útra bocsátásának hangdokumentumai, a másikon a »Magyar a világűrben« című ünnepi dal (Presser Gábor és Sztevanovity Dusán műve) hallható.
A nagyobb áruházakba betérők alig 12 órával a Szojuz 36 startja után már a világra szóló esemény emléktárgyai között válogathattak. Több százezer példányban készültek Farkas Bertalant és Magyari Bélát ábrázoló színes képeslapok. A fiatalokat Interkozmosz-emblémával díszített pólóingek, sapkák várták, s 300 000 felvasalható matricán formálódnak a mára megismert szimbólumok.”
Azért ez már az átalakulás ideje: első a szovjet-magyar barátság, de azért a bevétel sem másodlagos. Pólók, sapkák, matricák, propaganda-dal, mintha az Amerika kapitány valamelyik filmváltozatásról olvasnánk. Kétségtelenül tanulunk az ellenségtől!
Ráadásul elképzelhetjük a nyomorult imperialisták [vagy a svájciak] arcát, amikor megtudják, hogy egy magyar kommunista már előttük az űrben járt!
Magát a kislemezt a korabeli sajtóban természetesen erősen méltatták, reklámozták:
„Hogy ennek a kislemeznek melyik oldala lesz a nagy sláger, arra most nem mernék jósolni, de azt hiszem, mindkettőt sokszor és szívesen meghallgatjuk az elkövetkezendő hetekben, hónapokban – írta a Néphadsereg című „politikai lap” ismeretlen szerzője. – Az „A” oldal a nagy pillanatot örökítette meg. Eredeti hangfelvételről átmásolva az űrhajó fellövésének nagyszerű eseményét idézik az éter hangjai. A magyar és szovjet űrhajóspáros rövid, tömör mondatai, a rádióüzenetekből összeálló nagyszerű mozaik, az indítás feszült atmoszférája hangzik fel a kislemez „A” oldalán. Nincs az a divatos űrzene, ami visszaadná a valóság nagyszerűségét, a prózai, de mégis a maga természetességében tökéletes zenét, amit az űrhajó felemelkedése közben rögzített a magnószalag.
De persze a „B” oldal immár stúdióban rögzített muzsikája is kiváló szerzemény. [Na azért!] Presser Gábor zenéje a Lokomotív GT sajátos harmóniavilágával dúsítva, s a Neoton együttes űrbéli hangzásokat intonáló kíséretével üdvözli az első magyar űrhajós bátor, nagyszerű tettét. Bizonyára a hazai slágerlista élére tornássza magát Presser zenéje, amely a ma oly divatos diszkózene ritmus és dallamelemeit felhasználva gazdagítja majd az LGT sikerlistáját. A nagyszerű űresemény szép köszöntése a kislemez „B” oldalán felhangzó szerzemény.”
A rendszerváltás után már kevéssé voltak lelkesek a kritikusok [alig-alig írtak a kislemezről]: „Farkas Bertalan jelentéstétele a Szojuz-36 űrhajó fedélzetéről, Presser és Dusán Magyar a világűrben című szerzeményével az űrhajós fellövését követő napon már forgalomban volt a felvétel az Asztronauta együttes előadásában.
Mai füllel hallgatva a szám elég gyengécske space-rock, a szöveg pedig mai aggyal hallgatva propaganda duma.”
[Rockinform].
Hát igen, jó, hogy nem nekem kellett leírnom. Annyit hozzátennék, hogy akkori füllel hallgatva is gyengécske volt, no meg propaganda duma.
A lényeg, hogy egy egész válogatott csapat összeállt a dal erejéig – középpontban Presserék és Erdős Péter együttese, a Neoton.
És láss csodát, amíg mások soha nem kaptak nagylemezt [említsük csak Radics Bélát], ezt a pártállami „space-rockot” azonnal, nagy példányszámban kinyomták. Gondolom, csurrant-cseppent valami a zenészeken kívül Erdős elvtársnak is.
Csepregi Évákat Erdős építette fel, ők nyilván bevállaltak minden ilyesmit, ez rendben van, viszont azon gondolkodom, hogy mi szüksége volt Pressernek erre a dalra 1980-ban, amikor már az ország egyik, ha nem a legsikeresebb könnyűzenésze, sokat foglalkoztatott zeneszerzője volt?
Mert ez egy állami dal, egy szovjet-magyar propaganda-anyag. Vagy az ilyesmit nem ártott megírni azért, hogy az LGT albumai továbbra is garantáltan magas példányszámban megjelenhessenek? Mondjuk ez már a lejtmenet volt. Bár „1981-ben a Szovjetunió, 1982-ben pedig a baráti Bulgária közönsége láthatta a Locomotiv GT csapatát” [Wikipédia], és
„1982-1983-ban az LGT az EMI-jal szerződésben angol nyelvű albumon dolgozhatott a legendás Abbey Roadon. Ennek magyar nyelvű változata 1982-ben itthon is megjelent – valamely furcsa oknál fogva Locomotiv GT X. címmel”.
Nem tudom, de nem hiszem, hogy büszke lenne Presser erre a kislemezre. Nem lehet véletlen, hogy a rendszerváltás után már szinte szóba sem került.
–
Tény, hogy akkor mindennek komoly ára volt. Farkas Bertalan űrrepülésének is. „Farkas Bertalan fegyelmezett, politikailag képzett, öntudatos tiszt – írták róla 1980-ban az MTI által szétküldött anyagban. – 1976-ban lett a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja.
Sok társával együtt adta be jelentkezését, hogy irányítsák az űrrepülésre való felkészítésre. A nehéz kiválasztási követelményeknek megfelelve, 1978. március 20. óta tartózkodik a Jurij Gagarin Űrhajós Kiképző Központban, a Csillagvárosban, és készült annak a feladatnak a végrehajtására, amelyet a legnehezebbnek, de egyben a legszebbnek is tart az életben.
A szocialista Magyarországon korántsem kivétel, mégsem mindennapos az első magyar űrhajós, a Szojuz —36 kutató űrhajósa, Farkas Bertalan életrajza. Életútja elsősorban azt bizonyítja, hogy a hivatástudat, a szorgalom, a felelősséggel végzett munka töretlenül vezet előre. A nem könnyű katonai pálya nem okozott nehézséget a fegyelmezett, nyílt, derűs fiatalembernek, eredményei is jók voltak, így parancsnokai az első két év után javasolták, hogy a Szovjetunióban folytathassa tanulmányait. Eredményei itt is igen jók, sokszor kiválóak voltak, megszerezte mindazt a tudást, ami a korszerű, a hangsebességnél is gyorsabb repülőgépek vezetéséhez elengedhetetlen. Repülési gyakorlatai is eredményesek voltak, parancsnokai nem egyszer részesítették dicséretben.”
Nehéz elképzelni, hogy az egész akciót – repüléssel, lemezkiadással, sajtóanyagokkal együtt – ne felügyelte volna szigorúan a Szovjetunió, illetve a szovjet titkosszolgálat. Nem beszélve Farkas Bertalanról – űrrepülés, ennél komolyabb hadititok nem nagyon létezik.
És nyilván mindenki engedélyezte Sztevanovity Dusán kevéssé költői „strófáit”:
„Hányszor elképzeltem magamban, hogy milyen is lehet
Ha egy pillantásban elférne a föld s a tengerek
És Te eljuthatsz már oda, hol ezt megpillanthatod
Hogyha bejárod az utat, amit be nem járhatok
á-á
Hogyha évezredek vágyait mind összegyűjtötted
Hogyha szemtől szembe legyőzted a félelmeidet
S Neked világosak már a nekem idegen szavak
Akkor az lehetsz a sorban, akit kiválasztanak
á-á
Hogyha az vagy ki a távolságot úgy képzelte el
Ha majd azt mondják, hogy ember járt az embertelenben
Hogyha elég volt a hited, s minden próbát kiálltál
Te a legmagasabb küszöböt is átlépheted már
á-á
Ha a hosszú napok próbái már nem fájnak Neked
Ha erre a napra tetted fel az egész életed
Ha már álmodban is tudod, amit fel nem foghatok
Te már vállalhatod mindazt, amit nem vállalhatok
á-á
Neked tudnod kell a sorban nekem első Te leszel
Kinek szavát értem, s fordítani senkinek se kell
Amit látsz majd, kérlek nézd az én szememmel is
Amit érzel, kérlek érezd át az én szívemmel is
á-á
Amikor messze jársz, lélekben ott leszek én is
Amikor visszatérsz, kicsivel több leszek én is
Amikor messze jársz, lélekben ott leszek én is
Amikor visszatérsz, kicsivel több leszek én is
Amikor messze jársz, lélekben ott leszek én is
Amikor visszatérsz, kicsivel több leszek én is
Amikor messze jársz, lélekben ott leszek én is
Amikor visszatérsz, kicsivel több leszek én is
Amikor messze jársz, lélekben ott leszek én is
Amikor visszatérsz, kicsivel több leszek én is
Amikor messze jársz, lélekben ott leszek én is
Amikor visszatérsz, kicsivel több leszek én is”
Hát, valahogy nem érzem át.
